A kisadózó vállalkozások jelentős részét komoly feladat elé állította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (KATAtv.) elfogadása, a kisadózás szabályainak hirtelen és rendkívül gyors, tartalmában is nagyon jelentős módosítása, és a változások kellő felkészülési idő nélküli, ez év szeptemberi hatályba lépése. Cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a jogutódlás kérdésére, amelyet 2022. szeptember 1. napját követően is érdemes lehet figyelembe venni a vállalkozások vezetőinek.

Alapvetően három csoportba sorolhatjuk a KATA változása által érintetteket:

  1. Olyan egyéni vállalkozók, akik 2022. szeptember 1-jét követően is választhatják, alkalmazhatják a kisadózást, mert megfelelnek a megváltozott feltételeknek – ideértve azokat is, akik új „katás” vállalkozást indítanak.
  2. Azok a vállalkozók és vállalkozások, akik más vállalkozási formában, vagy más adózási forma választása mellett folytatják eddigi gazdasági tevékenységüket.
  3. És azok a vállalkozások, amelyek a működésüket, gazdasági tevékenységüket kénytelenek megszüntetni.
Akik továbbra is katázhatnak

A jogszabályváltozás után, továbbra is lehetőség lesz a KATA választására főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára, akkor, ha kizárólag magánszemélyek részére állítanak ki számlát.

A praxisunkban előfordult olyan eset, ahol a már működő vállalkozást (önkiszolgáló mosodát) egyéni vállalkozóként eddig üzemeltető férj 2022. szeptembertől már nem felelt meg a kisadózás feltételeinek, tekintettel arra, hogy más vállalkozásnál teljes munkaidőben munkavállalóként dolgozik. Felesége azonban megfelelt volna az új követelményeknek, teljes munkaidőben, csak magánszemélyeknek állított volna ki számlát. Ezért úgy döntöttek, hogy az üzleti tevékenységet 2022. szeptembertől a felesége folytatná, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, a kisadózás szabályainak alkalmazása mellett.

Erre van lehetőség, azonban ez a megoldás sem feltétlenül olyan egyszerű ügy, mint amilyennek elsőre látszik. Ugyanis felmerülhet egy olyan kérdés, amelyre kevesen gondolnak az adózási kimenetelek számba vétele közben: ez pedig a jogutódlás kérdése.

A jogutódlás azért fontos, mert ha egy vállalkozás (legyen az egyéni vállalkozás, egyéni cég vagy bármilyen gazdasági társaság) jogutódlással (például átalakulással) szűnik meg, akkor főszabály szerint legfeljebb bejelentési kötelezettsége van a szerződő partnerei felé. Az általános jogutódja ilyenkor automatikusan megszerzi mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a jogelőd vállalt. Így például nem kell módosítani vagy átírni a szerződéseket sem, minden megy tovább a régi, járt úton, gyakorlatilag a jogviszonyokban csak egy személycsere történik automatikusan, a törvény erejénél fogva.

Abban az esetben, azonban, ha nem a fentiek szerinti jogutódlásról beszélünk, tehát gyakorlatilag egy új személy (legyen az természetes vagy jogi személy) szeretné a jogelőd tevékenységét folytatni, annak – szerződési szempontból – a teljes hátterét meg kell teremteni. Ha nincs jogutódlás, akkor a jogelőd szerződéseit egyenként át kell ruházni az új szerződő félre, vagy a szerződéseket meg kell szüntetni, és a jogutódnak valamennyi szükséges szerződést meg kell kötnie. Ugyanez igaz az esetleges hatósági engedélyekre, stb. is.

Ez nyilván nem kevés kényelmetlenséggel és költséggel járhat, nem beszélve az esetleges üzleti hátrányokról. A példánkban említett mosoda bérleti szerződése olyan kikötést tartalmazott, amely szerint a bérleti jog új bérlőre történő átruházása esetén hat havi bérleti díjnak megfelelő összeget kellett volna megfizetni a bérbeadó részére, amely miatt az ügyfél a 22-es csapdájába került: a KATA tv.  miatt már nem nyújthatta volna a szolgáltatásokat szeptember 1. után kisadózóként, de másra sem ruházhatta volna át a bérleti jogokat.

A helyzet megoldása a bérbeadóval való egyeztetés megkezdése volt, hogy tekintsen el a fenti összeg alkalmazásától.

Akiknek át kell alakulniuk

Ha az eddig kisadózó egyéni vállalkozó a jövőben kisadózóként már nem kívánja folytatni, vagy nem is folytathatja a tevékenységét, akkor  más adózási formákat választhat (átalányadó, stb.).

Ha viszont olyan adózási módra (Tao, KIVA) kíván áttérni, amelyet egyéni vállalkozó nem választhat, akkor arra is van mód, hogy az eddigi egyéni vállalkozó jogutódlással más formában folytassa a működését.  A jogutódlás miatt ilyenkor a már meglévő jogokat, kötelezettségeket (szerződéseket) a jogutód viszi tovább, mintha semmi nem történt volna.

A felelősség csökkentése is racionális oka lehet az ilyen „átalakulásnak”, ugyanis az egyéni vállalkozó teljes saját vagyonával felel az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban, míg vannak olyan vállalkozási, társasági formák (kft. zrt.), ahol a tag felelőssége korlátozott. Megjegyezzük, hogy egyéni vállalkozók esetében a kizárólag az alább írt „átalakulási” módokra van lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján:

Egyéni vállalkozó tehát első körben– kivéve a szünetelő egyéni vállalkozót – egyéni céget alapíthat.

Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor egyéni cég az egyéni vállalkozó jogutódjaként működik tovább, később pedig akár átalakulhat gazdasági társasággá is.

Egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására korlátolt felelősségű társaságot is alapíthat, egy lépésben. Ez először mindig egyszemélyes kft. lesz – de annak nincs akadálya, hogy később más tagok is csatlakozzanak a már működő kft-hez, vagy annak üzletrészét a korábbi egyéni vállalkozó- most már kft. alapító tag – átruházza másra.

Itt is fontos, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság a korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, akkor a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozó jogutódjaként működik tovább.

Az is elképzelhető, hogy egyéni vállalkozó úgy alapít új korlátolt felelősségű társaságot, hogy az nem lesz a jogutódja. Ez akkor lehet racionális megoldás, ha így a jövőben főfoglalkozású egyéni vállalkozóként továbbra is kisadózó marad, tehát kizárólag magánszemélyek részére bocsát ki számlát, míg a nem magánszemélyek részére eddig általa végzett tevékenységet a korlátolt felelősségű társaság végzi. Itt újra hangsúlyozzuk, hogy ebben az esetben a társaság nem jogutódja az egyéni vállalkozónak, így a kft-nek minden esetleg szükséges engedélyt meg kell szereznie, és minden szükséges szerződést meg kell kötnie a saját nevében.

Olyan vállalkozások esetén, amelyek most már nem lehetnek kisadózók (betéti társaságok), érdemes szintén megfontolni a jogutódlás kérdését, amikor a következő lépéseket tervezik.