A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legutóbb kiadott közleménye alapján a vállalkozások jóval magasabb bírságokkal számolhatnak a versenyfelügyeleti eljárásokban. Ugyanakkor a GVH számos olyan lehetőséget kínál a vállalkozásoknak, amelyekkel hatékonyan csökkenthető a bírság.
A Versenyhivatal 2017. végén kiadott közleményei szerint versenykorlátozó megállapodások (például kartellek, vertikális megállapodások vagy szövetségek, kamarák versenyjogellenes döntései) és erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés esetén a bírság alapjául szolgáló kiinduló összeg háromszorosra emelkedik az eddigiekhez képest.
Fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH a bírság meghatározása során továbbra is a jogsértő gyakorlat reklámköltségéből indul ki, ám amennyiben a kommunikációs költség összege nem ad megfelelő viszonyítási alapot, akkor a jogsértéssel realizált árbevétel, vagy a jogsértéssel érintett árukból származó bevétel alapján határozza meg a bírság mértékét. A korábban meghatározott 5%-os mérték helyett azonban ezen bevételek 10%-át fogja alapul venni a bírság meghatározásakor.
A Versenyhivatal a bírságmegállapítás módszereinek meghatározása során igyekezett a vállalkozásokat az eddiginél hatékonyabban a hatósággal való együttműködésre ösztönözni. Az eddig is ismert, a jogsértés önkéntes feltárását bírságelengedéssel vagy akár ötven százalékos bírságcsökkentéssel honoráló engedékenységi politika mellett a vállalkozásoknak lehetőségük van arra is, hogy a GVH határozatának megtámadásáról való lemondásuk fejében további 10-30 százalékos bírságcsökkentést kapjanak az úgynevezett egyezségi eljárás keretében. A GVH emellett nagy hangsúlyt fektet a jogsértéssel okozott hátrányok reparációjára. Az érintettek tevőleges jóvátétel keretében történő teljes kártalanítása esetén a kompenzációra fordított összeg a kiszabott bírság összegéből levonható.