Bizonyos tevékenységek folytatása esetén a gazdasági társaságokban történő külföldi tulajdonszerzést az új törvény szerint be kell jelenteni a belügyminisztériumnak.
Az új törvény bejelentéshez köti a meghatározott tevékenységeket végző vállalatokba történő külföldi befektéseket. Ilyen tevékenység például a pénzügyi szolgáltatás,a fegyver- és lőszergyártás, a villamos energiát, földgáz-ellátást, valamint a vízközműveket érintő bizonyos tevékenységek és az elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint néhány egyéb tevékenység. Külföldi befektetőként azokat a magánszemélyeket, illetve bejegyzett jogi személyeket és szervezeteket jelöli meg a törvény, akik az Európai Unión, valamint Svájcon kívüli országok állampolgárai, illetve nem ezen országokban vannak bejegyezve, valamint olyan Magyarországon bejegyzett jogi személyek, amelyekben harmadik országbeli állampolgár, illetve jogi személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik.
A befektető csak a bejelentést követően szerezheti meg az üzemeltetési jogot a törvényben meghatározott tevékenységek folytatásához szükséges berendezések, eszközök használatára. A bejelentés írásban történik, amelyben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia többek között eddigi tevékenységét, valamint a tulajdonosi szerkezetére vonatkozó dokumentumokat. A bejelentéshez a befektető magánszemély vagy külföldi társaság számos adatát meg kell adni, az ezeket igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányával és hiteles magyar fordításával együtt.
A belügyminiszternek legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére – amely 60 nappal meghosszabbítható –, hogy meghozza a végső döntést, amely (1) vagy visszaigazolja, hogy nem áll fent olyan körülmény, ami a tevekénység folytatásával sértené Magyarország érdekét, (2) vagy ilyen körülmény fennállása esetén megtiltja a tevékenység folytatását. Tiltó döntés esetén lehetőség van a döntés közigazgatási perben történő megtámadására a Főváros Törvényszék előtt.
A miniszterhez történő bejelentési eljárás előfeltétele az egyéb tulajdonszerzési hatósági eljárásoknak, ami azt is jelenti, hogy a miniszteri jóváhagyás hiányában a tulajdonos nem jegyezhető be a részvénykönyvbe, sem a korlátolt felelősségű társaság tagjegyzékében nem tüntethető fel, sőt a gazdasági társasággal szemben jogokat sem gyakorolhat. Hatálytalan az a jogügylet, amely a belügyminiszter beleegyezésének hiányában jött létre.
A bejelentési kötelezettség teljesítését az Alkotmányvédelmi Hivatal jogosult ellenőrizni. Ha ilyen ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a külföldi befektető nem teljesítette a törvényben meghatározott kötelezettségeit, a miniszter bírsággal sújthatja, valamint, ha a miniszteri beleegyezésnek nincs akadálya, a miniszter megadja a hozzájárulást. Ellenkező esetben tiltó döntést hoz, amely döntésben legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a befektetőnek, hogy értékesítse tulajdonrészét. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. A törvény magánszemélyek esetén egymillió forintban, jogi személyek esetén tízmillió forintban maximálja a bírságot. A törvény figyelembe veszi a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét. Nem folytatható le az ellenőrzési eljárás abban az esetben, ha az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától 6 hónap eltelt, illetve abban az esetben sem, ha 5 év eltelt a tulajdonszerzéstől vagy a bejelentési kötelezettséghez kötött tevékenység engedélyezésétől.