Novemberben a Parlament elfogadott egy átfogó törvénymódosítást, amelynek célja a munkavállalók egészségének védelme, a munkába visszahelyezés és az egyszerűsített foglalkoztatás támogatása. E törvénycsomag következtében több ponton módosult január 1-jétől a Munka Törvénykönyve is.

Régi szabály, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatának, vagy fejlettségének megfelelő. A törvénymódosítás ezt kiegészítette azzal, hogy a munkavállaló egészségi állapotát is figyelembe kell venni, illetve annak változása esetén a munkáltató köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy ez az eljárás irányadó akkor is, ha a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermeke egyéves koráig orvosi véleménnyel igazolja a megváltozott egészségügyi körülményeit. A korábbi szabály ebben a helyzetben csak a más munkakörben történő foglalkoztatásra, vagy ennek hiányában a munkavégzés alóli felmentésre adott lehetőséget.

A korábbi szabályozás 5 munkanap pótszabadságot biztosított annak a munkavállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását állapította meg. A jövőben az 5 munkanap pótszabadság a megváltozott munkaképességű munkavállalót illeti meg, melyet a törvény külön definiál. Ilyennek minősül majd, (i) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű, (ii) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, (iii) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy (iv) aki rokkantsági ellátásban részesül.

Szigorodik a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása is. Azok a kis- és középvállalkozások, akiket először kaptak rajta feketemunkán, eddig csak figyelmeztetésben részesültek. Az idei évtől azonban szigorúbban bírságolnak, és elsősorban azokat az ágazatokat vizsgálják majd, ahol jellemző a feketézés. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 2017 első három negyedévében csak az építőiparban 36 százalékban dolgoztak bejelentés nélkül munkások. A munkaügyi bírság összege 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy a munkáltató hány jogsértést követett el, milyen a vállalkozás gazdasági súlya, mekkora az érintett munkavállalói létszám, és milyen súlyúak a jogsértések.