A Kúria frissen közzétett határozata arra a kérdésre ad választ, hogy mi a Munka Törvénykönyve műszakpótlékra vonatkozó szakaszának helyes értelmezése a gyakorlatban.

Nézzük meg először, mi is pontosan a műszakpótlék. Azt a bérpótlékot nevezi a Munka Törvénykönyve műszakpótléknak, amelyet
az este 6 és reggel 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén akkor kap a munkavállaló, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Abban az esetben tekinthető rendszeresnek a munkaidő kezdetének változása, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

A döntés alapjául szolgáló eljárásban a munkaügyi bíróság azon az állásponton volt, hogy a munkanapok egyharmada esetében akkor van eltérés, ha az adott hónapban a beosztás szerinti munkanapoknak csak a kétharmada esetén egységes a munkakezdés kezdő időpontja, illetve abban az esetben is, ha az egyharmad munkanapokon egységes, de a többi munkanapon eltérő a munkaidő kezdete. További feltételként határozta meg a munkaügyi bíróság a munkaidő kezdetének legalább négyórás eltérését a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között a munkanapok legalább egyharmadában. A szóban forgó ügyen azonban csak az a feltétel állt meg, miszerint a munkanapok egyharmadában eltérő a munkavállalók beosztása. Minekután a másik feltétel nem teljesült, mert nem volt az összes munkanap egyharmadának megfelelő számú olyan munkanap, amelyek esetén legalább négy órás lett volna az eltérés a munkakezdés legkorábbi és legkésőbbi időpontja között, így a munkaügyi bíróság szerint a munkavállalók nem voltak jogosultak a bérpótlékra. A Kúria a fentiekkel szemben azonban más megállapításra jutott. Álláspontja szerint rendszeres változásnak kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. További feltétel a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdés közötti négyórás eltérés. Ez utóbbi feltétel kapcsán azonban a Kúria kifejtette: az adott hónap összes napján vizsgálni kell a munkakezdési időpontok közötti eltérést, de annak nincs jelentősége, hogy ez az eltérés az adott hónapban hány munkanapon valósul meg. Ezt azzal indokolta, hogy a törvény szövege nem tartalmaz rendelkezést az előfordulás gyakoriságára.