Mióta 2021. november 23. napján a Kormány benyújtotta a Parlament elé a távmunkát is szabályozni kívánó törvényjavaslatot, a nyilvánosságban több rendelkezésének értelmezésével kapcsolatban is vita folyik. Az időközben elfogadott törvény ugyanis számos kérdésre választ ad, de néhányat továbbra is nyitva hagy. Lesz idő azonban kikristályosodnia a szövegnek, mivel a szabályozás csak a veszélyhelyzet megszűnésekor fog hatályba lépni, amelyet legutóbb 2022. május 31-ig hosszabbított meg a Kormány.
A Munka törvénykönyvét érintő módosítások
Az új szabályozás továbbra is főszabálynak tekinti a felek közötti megállapodást a távmunkáról, azonban a fogalmat illetően a jogalkotó törlesztette a tartozását. E szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A fogalom a továbbiakban nem szűkíti a távmunkát számítástechnikai eszközzel végzett tevékenységre, valamint egyértelműsíti, hogy a megállapodás a munkaidő egészére, vagy csak egy részére is szólhat.
A törvény szerint a felek eltérő megállapodásának hiányában a távmunkavégzésre irányuló munkajogviszony az alábbi feltételek mellett jön majd létre:
- a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
- a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
- a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
- a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
Lényeges szabályozási elem, hogy a törvény egyszerűsíti és egyértelműsíti a munkáltató ellenőrzési jogkörének szabályait. Az új szabály nem teszi elsődlegessé a távmunkavégzés helyén történő ellenőrzést, hanem azt a munkáltató jogává alakítja át. Továbbra is megtartja a jogszabály, hogy az ellenőrzési jog gyakorlása nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
Hiányosság azonban, hogy a törvény elhagyja a szabályozás köréből az ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó azon előírást, amely szerint eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. A szabályozás ezen a ponton álláspontunk szerint aggályos.
Az új szabály szövege alapján ugyanis úgy is tűnhet, hogy a munkáltatónak a joggyakorlás részleteiről már nem szükséges tájékoztatnia a munkavállalót. Az ellenőrzés akár meglepetésszerűen és rövid időközökkel is történhet, feltéve, hogy a munkavállaló, illetve egyéb ingatlanhasználó számára a joggyakorlás aránytalan terhet nem jelent. Azonban a szabályozás szellemiségéből adódóan itt is a felek együttműködési kötelezettsége lép előtérbe, amelyen belül indokolt a hatályos szabályozás szerinti tájékoztatási kötelezettséget továbbra is szem előtt tartani.
A törvény megtartja a szabályozás eddigi hiányosságát, amely szerint kizárólag ingatlan vonatkozásában írja elő az aránytalan zavarás tilalmát. A távmunka szabályozás lényege, hogy a munkavégzés olyan helyen történik, amely nem áll a munkáltató felügyelete alatt, attól független. Ez a hely azonban nem feltétlenül kizárólag a munkavállaló lakóhelyéül szolgáló ingatlan, hanem bármely jogszerűen használt ingatlan vagy ingatlannak nem minősülő jármű (hajó, repülő, vonat) is lehet.
Azonban ezek egyike sem minősül ingatlannak, tehát hatályos jog és a jogszabály szövegének szöveghű értelmezése szerint e munkavégzési helyek esetében nem kötelező alkalmazni az aránytalan zavarás tilalmát. Ennek ellenére a szabályozás szelleméből az következik, hogy ezekre az esetekre kiterjesztően értelmezendő az ingatlan fogalma, mert ez áll összhangban a szabályozás céljával. Ugyanakkor a pontos értelmezés kidolgozása valószínűleg a joggyakorlat feladata lesz.
A törvény továbbra sem ír elő a munkáltatók részére kötelező rezsihozzájárulást, sem mértéke, sem pedig fajtája szerint, azonban ezek a költségelemek a munkavállaló oldalán a távmunkavégzésre irányuló jogviszonyok majdnem mindegyikénél felmerülnek. A jogszabály ezt a felek kölcsönös megállapodásával kívánja rendezni, azonban a munkáltató erőfölénye miatt a munkavállaló költségtérítési igénye valószínűsíthetően nem fog minden esetben érvényesülni.
A Munkavédelemről szóló törvényt érintő módosítások
Immáron egyértelműsíti a jogalkotó, hogy a felek megállapodása alapján a munkaeszköz biztosítására a munkavállaló is kötelezhető, azonban annak egészségügyi, munkavédelmi kockázatát továbbra is a munkáltatónak kell értékelnie, így a hiányosságok következménye továbbra is a munkáltató terhe marad azzal, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotban tartása a munkavállaló feladata.
A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén:
- a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
- a munkavállaló a munkavégzés helyét az előbbi pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,
- a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
A törvény külön előírásként szabályozza, hogy a felek megállapodása szükséges a munkavégzés helyéről, ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközzel történik, amely esetben a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavégzés helye munkavédelmi szempontból megfelelő legyen. A szabályozás hiányossága, hogy a számítástechnikai eszközzel történő munkavégzés esetében nem teszi egyértelműen a munkáltató felelősségévé az előzetes ellenőrzést, sem pedig azt, ha az egyéb munkakörülmények ellenőrzését elmulasztja.
Záró gondolatok
A home office szabályozás magyar megfelelője az új szabályozással jó irányba látszik elmozdulni és a várhatóan sok munkaviszonyban hathatós segítséget ad, azonban mint minden új jogintézményben, úgy a módosított távmunkavégzés szabályaiban is benne van a kiforratlan joggyakorlat kockázata. A későbbi buktatókat elkerülendő érdemes az általános munkajogi jogelvek talajáról vizsgálni az új szabályokat és alkalmazásukat ennek megfelelően átültetni a gyakorlatba.