A Kormány egy veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett rendeletében lehetővé tette, hogy 2022. december 31-ig a fenyegető fizetésképtelenségben lévő cégek reorganizációs eljárást kezdeményezzenek, amelynek keretében akár a nyilvánosság mellőzésével megállapodhassanak hitelezőikkel a tartozásaik átütemezéséről.
Minden vállalkozás életében – főként a mai időkben – eljöhet az a pillanat, amikor nem üt a marketing, nem jönnek be a piaci lépések és minden óvó gondosság ellenére a vállalkozás a fizetésképtelenség felé tart. Eddig a csődeljárás keretében kialkudott csődegyezség alapján kerülhetett sor reorganizációra, akár a vállalkozás működő, piacképes részének leválasztásával és értékesítésével, valamint a működésképtelen részének felszámolásával. Ennek során a vállalkozás léte a hitelezők kezébe kerül. A hitelezők pedig vagy látják a jövőt a bajba került vállalkozásban, vagy leírják a veszteséget és megelégednek a felszámolási eljárásban nekik járó vagyonnal.
Ezen az alapvetésen változtatott egy új, a veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett kormányrendelet. A rendelet értelmében a néhány alapvető feltételnek megfelelő vállalkozás legfőbb szerve jogosult dönteni a vezető tisztségviselő előterjesztése alapján a reorganizáció elrendeléséről. Az előterjesztéshez többek közt csatolni kell egy 3 hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget, illetve egy előzetes reorganizációs tervet, valamint meg kell jelölni azokat a hitelezőket, akiket a cég a reorganizációba be kíván vonni.
A reorganizációt a Fővárosi Törvényszék jogosult elrendelni, a vállalkozás pedig köteles ügyvédi képviselettel eljárni. Az eljárásban a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., mint kirendelt szakértő végig részt vesz, ugyanis már a reorganizáció elrendelése is szakkérdés. Ha a kirendelt szakértő a vállalkozás vezetőjének előterjesztése alapján megalapozottnak találja a kérelmet, akkor a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el, amely idő alatt a vállalkozás érintett tartozásai nem járnak le. Fontos megjegyezni, hogy a reorganizációba nem vonhatók be a munkabér-követelések és a bérekhez kapcsolódó közterhek, valamint a kártérítési követelések.
A moratórium ideje alatt a vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt, nem függesztheti fel a szerződés teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy a vállalkozás reorganizáció alatt áll. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője – kártérítési felelőssége tudatában – a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon, hogy a vállalkozás képes a reorganizációs eljárás ideje alatt esedékessé váló ellenérték megfizetésére. Ha azonban a vállalkozás ezen ellenérték megfizetésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a szerződéses partner mentesül a fenti korlátozások alól.
A moratórium alatt a cégvezető a vállalkozás vagyonával kapcsolatban, illetve a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalások tárgyában csak a reorganizációs szakértő előzetes hozzájárulásával tehet jognyilatkozatot, ennek megszegése esetén a bíróság pénzbírsággal sújthatja.
A moratórium ideje alatt a cégnek meg kell állapodnia a reorganizációba bevont valamennyi hitelezőjével. Ha ez a 90 nap alatt nem sikerül, de van rá esély, hogy létrejön az alku, a bíróság további 60 nappal meghosszabbíthatja a moratóriumot. A hitelezők által jóváhagyott reorganizációs tervet a reorganizációs szakértő is véleményezi és ezen szakvéleménye alapján a bíróság határoz róla. A bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv közokirat, így az érintett hitelezők végrehajtási záradék kiállítását is kérhetik, ha a cég mégsem teljesíti az abban foglaltakat.
A legnagyobb előnye a reorganizációs eljárásnak azonban az, hogy az eljárás főszabály szerint nem nyilvános, így a bajba jutott vállalkozás úgy lehet képes talpra állni, hogy a versenytársai nem is tudnak a számukra kedvező piaci helyzetről. Dönthet azonban úgy is a cég, hogy nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ez esetben a cég 170 nap moratóriumot kap, amit a csődeljáráshoz hasonlóan a Cégközlönyben közzétesznek. Ezen közzétételtől számított 30 napon belül bármely hitelező bejelentkezhet az eljárásba, ahol a bejelentkezett hitelezők szavazatának 75%-ával fogadhatják el a reorganizációs tervet, amely a többi hitelezőre is kiterjed. A nyilvános reorganizációs eljárás részeként sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására és értékesítésére is.
Meg kell még említeni, hogy a reorganizációs eljárásnak számottevő költségei is vannak. A reorganizációs szakértő díját a jogszabály sávosan állapítja meg, mégpedig az eszközök könyv szerinti értéke alapján. Egy 100 millió forintos mérlegfőösszegű cég esetében például a szakértő összesen mintegy 2,5 millió forintnyi díjat számíthat fel.
Bár a jogszabály az eljárás megindítását átmeneti jelleggel, 2022. december 31-ig teszi lehetővé, úgy néz ki, a cégeknek ezután is lesz lehetőségük a pénzügyi nehézségeket korai szakaszban kezelni, ugyanis az uniós jognak való megfelelés érdekében a Parlament elfogadott egy törvényt, amely 2022. július 1-jétől bevezeti a magyar jogba a szerkezetátalakítási eljárást. Ez az eljárás pedig nagyon fog hasonlítani a fentebb taglalt reorganizációs eljáráshoz.