A veszélyhelyzet megszűnésekor hozott törvény szerint idén december 31-ig továbbra is kizárólag az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) engedélyével valósulhatnak meg a stratégiai ágazatokban működő cégekbe történő külföldi befektetések.
A veszélyhelyzet idején megalkotott szabályozás lényege, hogy amennyiben külföldi befektető a törvényben meghatározott stratégiai társaság vonatkozásában kíván befektetési jellegű jogügyletet kötni, akkor ezt a tranzakciót a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül be kell jelentenie az ITM-nek. A miniszter a bejelentést 30 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy
- a tranzakció Magyarország államérdekeit, közbiztonságát vagy közrendjét sérti vagy veszélyezteti;
- a befektető unión kívüli állam ellenőrzése alatt áll;
- a befektető valamelyik tagállamban már érintett volt biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben; illetve
- fennáll annak kockázata, hogy a bejelentő illegális tevékenységet fog folytatni,
akkor a tranzakciót megtiltja, egyéb esetben pedig a tranzakció tudomásulvételéről írásbeli határozatot hoz.
Stratégiai társaságnak olyan magyar kft., zrt. vagy nyrt. minősül, amelynek tevékenysége egyrészt az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az EU 2019/452 rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik (a pénzügyi infrastruktúrát ide nem értve), másrészt a Kormány végrehajtási rendeletében felsorolt tevékenységek közül akár egyet is bejegyzett tevékenységként végez. A vonatkozó Kormányrendelet számos TEÁOR-kategóriát felsorol (pl. gyógyszergyártás, kiskereskedelem, távközlés, gépgyártás, élelmiszergyártás, információ-technológiai szolgáltatás, épületek építése, raktározás, vendéglátás, munkaerőkölcsönzés) , de ha a társaság egyik tevékenységi köre a felsorolt kategóriákba tartozik, ez még nem eredményezi a stratégiai társasággá minősítést: szükséges, hogy ez a tevékenység egyúttal stratégiai ágazatba tartozzon, amit egyrészt a törvény, másrészt az említett uniós rendelet határoz meg. Például egy webáruházakat üzemeltető informatikai cég, bár információ-technológiai szolgáltatást nyújt, nem feltétlenül minősül stratégiai társaságnak, ha azonban érzékeny egészségügyi adatokat kezel, akkor az uniós rendelet alapján védelmet élvez. Hasonlóképpen nem minden élelmiszergyártó minősül stratégiai társaságnak, de ha a termelés leállása élelmezésbiztonsági kockázatot jelentene, akkor stratégiai társaságnak kell tekinteni. Az első kérdés megválaszolása tehát körültekintő mérlegelést és vizsgálatot követel.
Külföldi befektetőnek az EU-n, EGT-n és Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ebben az államban bejegyzett szervezet vagy olyan Magyarországon, más tagállamban, az EGT-ben vagy Svájcban bejegyzett társaság minősül, amelyben az előbbiek bírnak többségi befolyással.
A törvény értelmében a befektetés megvalósulhat:
- tulajdoni részesedés (akár apportálás útján történő) átruházásával;
- tőkeemeléssel;
- átalakulással, egyesüléssel, szétválással;
- átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvénykibocsátással; vagy
- részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapításával.
Fontos azonban, hogy a törvény nem alkalmazandó a külföldi befektető magyarországi székhelyű leányvállalatát érintő jogügyletek vonatkozásában.
Főszabály szerint csak azok a 350 millió forintot elérő összértékű befektetések tartoznak a törvény hatálya alá, amelyekkel a külföldi befektető (közvetlenül vagy közvetve) legalább 10%-os részesedést szerez. Ha azonban a külföldi befektető részesedése a 15%-ot, több külföldi befektető együttes részesedése a 25%-ot is meghaladja, akkor a befektetés(ek) összértékétől függetlenül a jogügylet bejelentésköteles lesz. Szintén értékhatártól függetlenül be kell jelenteni, ha a külföldi befektető részesedése a jogügylettel eléri a 20%-ot vagy az 50%-ot. Látható tehát, hogy több lépcsős befektetés esetén akár többször is bejelentést kell tenni. Végül pedig azokat a 350 millió forintot meghaladó összértékű befektetéseket is be kell jelenteni, amelyek során (közvetlenül vagy közvetve) többségi befolyást szerez:
- olyan belföldön, vagy más tagállamban, az EGT-ben vagy Svájcban bejegyzett társaság, amely fölött a fenti államokon kívüli államban bejegyzett szervezet vagy ilyen állam állampolgára gyakorol többségi befolyást; vagy
- az EU más tagállamában, az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett szervezet; vagy
- az EU más tagállamának, az EGT más tagállamának vagy Svájcnak állampolgára.
Elmondható tehát, hogy szűkebb körben ugyan, de a törvény bejelentési kötelezettséget ró az uniós állampolgár befektetőkre, illetve az unióban működő, de nem unión kívüli tulajdonú cégekre is.
Szintén bejelentési kötelezettség alá esik a stratégiai ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése is, ha a jogszerző külföldi befektető vagy olyan szervezet, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik.
Az eljárásról érdemes kiemelni, hogy a törvény kötelező jogi képviseletet ír elő, az iratokat elektronikus úton kell benyújtani, a befektetést tiltó döntést pedig a Fővárosi Törvényszéken lehet megtámadni, az erre irányuló kérelemről a bíróság 30 napon belül köteles dönteni.
A bejelentést elmulasztó befektető a tranzakció értékének kétszereséig terjedő bírsággal sújtható. Az ITM ilyenkor is lefolytatja a tranzakció vizsgálatát, és adott esetben megtilthatja a befektetést. Ez azért lényeges, mert a törvénybe ütköző vagy tiltó határozattal érintett szerződés, illetve társasági határozat semmis, tehát a befektetőnek nagy árat kell fizetnie az eltitkolt befektetéséért. Ezzel összhangban a stratégiai társaság részvénykönyvébe, tagjegyzékébe kizárólag a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele esetén jegyezhető be a befektető, ennek hiányában tagsági jogokat sem gyakorolhat.