Egyre több vállalkozás lehet szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT), miután a közelmúltban módosult a SZIT törvény. A törvénymódosítás tisztázza a SZIT által végezhető tevékenységek körét, rugalmasabbá teszi az osztalékfizetés szabályait és bővíti a kibocsátható részvényfajtákat.
Bár 2011 óta létezik a Nyugat-Európában népszerű szabályozott ingatlanbefektetési társaság fogalma, 2017-ig egyetlen SZIT sem működött Magyarországon. A szabályozás többszöri változtatása azonban meghozta a befektetők kedvét, további forrást vonva be ezzel az ingatlanpiacra. Tekintsük át ezeket a módosításokat!
A jogalkalmazásban korábban problémát okozott annak eldöntése, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok milyen tevékenységeket végezhetnek. A módosítás egyértelművé tette, hogy a társaságok folytathatnak ingatlanfejlesztési tevékenységet, ám nem végezhetnek tényleges épületépítési tevékenységet, amely széleskörű műszaki eszköz és humánerőforrás állomány meglétét feltételezi. Ez alapján nem ütközik jogszabályba, ha a SZIT a kivitelezést végző társasággal az építési projektre vonatkozóan tárgyalást folytat, és szerződést köt, ha a tényleges kivitelezésben nem vesz részt.
Vonzóbbá váltak az osztalékfizetési szabályok is. A korábbiak szerint kötelező volt a szabad pénzeszközök 90%-ának osztalékként történő kifizetése a részvényesek felé. Az új szabály az osztalékfizetés tekintetében nagyobb szabadságot enged a tulajdonosoknak: a módosítás értelmében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint a projekttársaság ügyvezetése javaslatot tehet az osztalékfizetésre, amelyről a legfőbb szerv dönt. Vagyis akár dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem fizet ki osztalékot, mert például inkább jövőbeli tranzakciókra kíván tartalékot képezni. Az új szabályozás azonban előírja, hogy az elfogadott osztalékot 30 napon belül ki kell fizetni a részvényeseknek.
A korábbi szabályok szerint a SZIT kizárólag törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthatott ki. A jövőben a SZIT jogosult lesz elsőbbségi részvények kibocsátására is – kivéve az osztalékelsőbbséget és a vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt. Így a főrészvényesek szavazatelsőbbségi részvényekkel biztosíthatják be maguknak a SZIT irányítását.