Az Európai Bizottság háztartási elektronikai cégeket bírságolt összesen több mint 111 millió euró értékben. Az eljárás amiatt indult, mert a gyártók a gyanú szerint online kereskedőikkel szemben rögzítették az árakat.
Az Európai Bizottság 2017 februárjában indított eljárásában az Asus, Philips, Pioneer és Denon & Marantz elektronikai cégek online kereskedőik felé tanúsított magatartását vizsgálta. Az ügyben napvilágot látott, hogy a fenti cégek éveken keresztül minimum viszonteladási árakat írtak elő webáruház üzemeltető partneriknek. Sőt, ellenőrizték ennek betartását, és az eladási ár csökkenése, vagy az elvárt árszinttől való eltérés esetén különböző szankciókat alkalmaztak partnereikkel szemben (pl.: nem teljesítették a leadott rendeléseket). Ennek azonban megfizették az árát a kiszabott bírság formájában, ami – az eljárás során tanúsított együttműködési magatartástásnak köszönhetően – már közel 50%-kal mérsékelt összeg.
De mi is a baj a viszonteladási árrögzítéssel? Miért tilalmazza mind az európai, mind a magyar versenyjog? A versenyjog tiltja mind a horizontális (versenytársak közötti), mind a vertikális (gyártó – forgalmazó, illetve kereskedő – kereskedő közötti) árrögzítést. Az árak akár versenytársak közötti, akár a forgalmazási láncban egymás alatt-fölött állók közötti rögzítése a verseny csökkenéséhez vezethet. Tehát azzal, hogy a gyártók, illetve nagykereskedők minimális árat írnak elő viszonteladóik számára, csökkenhet a verseny a viszonteladói piacon, valamint a viszonteladók kénytelenek lehetnek a keresleti ár helyett a minimális árhoz igazítani az eladási áraikat. Ez pedig végső soron a fogyasztókat érinti hátrányosan.
Hogyan lehetséges, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon? Hogyan lehet elérni, hogy a vállalkozások az általuk kívánt árhoz közeli áron tudják értékesíteni termékeiket, ám ez ne érintse hátrányosan a fogyasztókat? Habár az európai versenyjog szerint tiltott a minimum ár, fix ár, fix árrés vagy fix maximum kedvezmény, valamint negatív ösztönzők alkalmazása, nem tilos ajánlott árat vagy maximum eladási árat meghatározni. Gyártóként vagy forgalmazóként érdemes odafigyelni, hogy az ajánlott ár valóban ajánlás legyen, tehát ne büntessük a viszonteladót annak be nem tartásáért. Maximum ár meghatározásánál megfelelő árrést kell biztosítani a beszerzési ár és a maximalizált eladási ár között, különben fix árnak minősülhet.
Nincs könnyű dolguk tehát a kereskedőknek, ha jogszerűen kívánnak árakat meghatározni. A jövőben érdemes különös körültekintéssel lenni erre a területre, mert az online piacok növekedésével vélhetően a versenyhivatalok árgus szemmel figyelik majd a kereskedőket. Külön felhívjuk arra a figyelmet, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már 2016-ban célul tűzte ki az online fogyasztói térben megjelenő fogyasztói és kereskedői szokások feltérképezést.