2021. január 1-én lép hatályba két új rendelet, amely az egyes fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási, illetve szavatossági igényekről rendelkező szabályozásban hoz változásokat. A következőkben összefoglaljuk a tartós fogyasztási cikkek jótállásáról szóló kormányrendeletet, valamint a fogyasztási cikkekre vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályainak a jövő év első napján hatályba lépő változásokat.

A legfontosabb változás a jótállás időtartamát érinti. Az eddig minden termékre általánosan érvényes egyéves igényérvényesítési határidő, 2021. január 1-től a termék eladási árától függően, sávok szerint fog alakulni. A jótállás időtartama így:

  1. a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
  2. b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
  3. c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

A jótállásra vonatkozó határidő kezdő időpontja fő szabály szerint változatlanul a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja. Új szabály, hogy a határidő kezdő napja a fogyasztási cikk átadásának napja, ha azt a fogyasztó az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe.

Január 1-től a jótállási jegyet a vállalkozó már elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére, azonban az elektronikusan kiállított jótállási jegy akkor fogadható el, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak. A vállalkozó a jótállási jegyet elektronikusan legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles átadni. Amennyiben vita merül fel a fogyasztó és vállalkozó között az elektronikus jótállási jegy átadásával kapcsolatban, akkor a kötelezettség teljesítését a vállalkozónak kell bizonyítania. Az elektronikus jótállási jegyet a vállalkozásnak elektronikus aláírással kell ellátnia.

A jótállási igények érvényesítésével kapcsolatos könnyítések egyike, hogy a jótállási igény feltételeként a fogyasztónak már nem írható elő, hogy a csomagolással együtt szolgáltassa vissza a terméket.

A kijavításra vonatkozó szavatossági igény érvényesítésével kapcsolatban pontosítja a jogszabály, hogy a fogyasztó ezen igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Új szabály, hogy bizonyos esetekben és bizonyos termékek esetében a vállalkozás köteles kijavítás helyett a fogyasztási cikket – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – kicserélni, ha pedig a kicserélés nem lehetséges, a vételárat a fogyasztónak visszatéríteni. Ezek az esetek:

  • amennyiben a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható,
  • ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, illetve
  • ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor.

Ezen túlmenően, a kötelező jótállás körét olyan termékkörökre is kiterjeszti a módosítás, mint a zuhanykabinok, kádak, csaptelepek, nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, kaputelefon, napkollektorok vagy napelemrendszerek.

A jótállási és kellékszavatossági igények érvényesítésére egyaránt vonatkozó, január 1-től hatályos szabályok szerint a vállalkozásnak a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül kell elvégeznie. Amennyiben ez a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozásnak kötelessége lesz tájékoztatni a fogyasztót a várható időtartamról.

Amennyiben a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a jótállási jegyen szereplő javítószolgálattal kívánja elvégezni, akkor a javítószolgálat köteles:

  1. igazolható módon a vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről.

(b) igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül:

  • ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható;
  • ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;

ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.