A Munkavállaló Résztulajdonosi Program (MRP) kezd meggyökeresedni a munkáltatók gyakorlatában. Ezen kíván fejleszteni annak részben egyszerűbb, részben szigorúbb új változata, a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP). Miben más? Milyen előnyökkel bír és milyen hátrányai vannak? Megéri-e? Hogyan adózik?
A motiváció az egyik legsarkalatosabb pontja a munkavállalók és a munkáltató kapcsolatának. A motiváció egyik eleme lehet, ha a munkavállaló maga is érdekelt a munkáltató eredményeinek elérésében, mert így valószínűleg jobb teljesítményt fog nyújtani. Ez a felismerés vezérelte a jogalkotót az MRP kereteinek megalkotásakor, azonban a program elindításával és működésével kapcsolatos költségek és egyéb nehézségek miatt a kkv-k körében az MRP nem terjedt el. Az uniós szabályozásnak köszönhetően ugyanakkor főként a pénzügyi szektorban egyre gyakoribb lett, hogy a vezetés bércsomagjában a munkáltató részvénye is helyet kapott.
Az új szabályozás alapjaiban a régi szabályaira épül, de attól eltérő tulajdonszerzési lehetőséget nyújt a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság résztulajdonának (részvény vagy üzletrész) megszerzésére a társaság munkavállalói vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjai esetében. Nézzük a legfontosabb újdonságokat!
- A munkáltató támogatást nyújthat a KMRP-szervezet működéséhez, amely annál is inkább szükséges, mert a szervezet működése egyébként a tagok hozzájárulásának terhére történne.
- A KMRP-szervezet megalapításához nem szükséges a munkáltató engedélye.
- A KMRP-szervezetet legalább 10 fő taggal kell megalapítani és legalább 10 éves határozott időre.
- A KMRP-tagság a működés alatt nem bővíthető. A tag a részvételi jogát átruházhatja, halála esetén pedig a részesedés örökölhető, illetve ennek hiányában vehető fel új tag a régi helyére.
- Az alapításhoz szervezőbizottságot kell létrehozni és az alakuló közgyűlésen el kell fogadni az alapszabályt, az operatív szervet és a vezető tisztségviselőket.
- A tagokat szavazati joguk befizetéseik arányában illetik meg, befizetés hiányában pedig szavazatuk egyenlő.
- Az alapításkor választott vagyonkezelési mód a későbbiekben nem módosítható.
- A KMRP kezelésére vagyonkezelő alapítványt is létrehozhatnak legalább 10 millió forint befizetése mellett, amely alapítvány több KMRP-t is kezelhet.
- A tagok a KMRP lejártával szereznek tulajdont a munkáltatóban, azonban ha a munkáltató a vagyonrészt értékesíteni tudja, kérhetik annak ellenértékét is.
Számos más eltérés is található, de kiemelendő, hogy a KMRP-szervezet ugyanúgy adózik, mint az MRP-szervezet. A program révén kapott vagyon adózása továbbra is kedvezőbb, mint az egyéb módon, például béren kívüli juttatással adott részvényé. Az MRP-szervezetben megszerzett tagi részesedés és az MRP-szervezeten keresztül juttatott értékpapír adózási szempontból nem minősül a munkavállaló bevételének a szerzés időpontjában. Az MRP-n keresztül a munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15 százalékos adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatás után a teljes munkavállalói és munkáltatói közterhet meg kellene fizetni.
Hátrányként mindenképpen hangsúlyozni érdemes a beszámoló- és mérlegkészítési kötelezettséget, illetve azt, hogy az eszközöket valós piaci értéken kell nyilvántartani, amely óhatatlanul, vissza-visszatérő módon könyvvizsgálati kötelezettséggel jár. Szükséges biztosítani a szervezet számára egy olyan állandó helyiséget, amely alkalmas az iratok elkülönült őrzésére. A szervezet ügyvezetőjének díjazásával együtt ezek a költségek szükségképpen felmerülnek minden esetben, függetlenül a szervezet méretétől, ezért csak nagyobb vagyonnal rendelkező program indítása indokolt. Némileg ugyanakkor csökkenti a költséget, hogy a KMRP keretében a vagyonkezelés vagyonkezelő alapítványba szervezethető ki.