Egységes európai szabályozás lép életbe november 10-én a közösségi finanszírozás területén: az EU rendelete lehetővé teszi, hogy egy adott országban már engedélyezett crowdfunding platform bármely másik tagállamban is működhessen.
A magyar jogalkotó nemrég harmonizálta a magyar jogszabályokat az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2020/1503 rendeletnek való megfelelés érdekében, melynek célja a közösségi finanszírozási szolgáltatás Európai Unión belüli egységes szabályozásának megteremtése, és ezzel a crowdfunding határon átnyúló szolgáltatásának elősegítése.
De mit is nevezünk közösségi finanszírozásnak?
Alapvetően minden olyan finanszírozási formát, amelyben a forrásokkal rendelkező befektetőket és a finanszírozást igénylő vállalkozásokat vagy magánszemélyeket nem egy bank vagy a tőzsde, hanem egy internetes közösségi platform köt össze. A vállalkozások tehát jellemzően nagyszámú személytől kisösszegű befektetésekhez jutnak, a finanszírozás pedig történhet hitelezés (ún. crowdlending vagy social lending) vagy tőkebefektetés (equity crowdfunding) révén.
Miért volt szükség az uniós szintű szabályozásra?
Ahogyan azt egy korábbi cikkünkben írtuk, a tőkebefektetési alapú közösségi finanszírozás a legtöbb esetben valamilyen értékpapír kibocsátását feltételezi, aminek minden országban szigorú feltételei vannak, akárcsak a social lending során történő hitelközvetítésnek. Értékpapír kibocsátása esetén a vállalkozásnak a tőkepiaci törvény szerinti hirdetményt és kibocsátási tájékoztatót kell készítenie, amely a befektetők számára közérthető módon tartalmazza a kibocsátással kapcsolatos valamennyi lényeges jogi és pénzügyi információt, és amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hagy jóvá. Ennek a gyakorlatban akár több mint száz oldalas dokumentációnak az elkészítése komoly feladat, amelyhez pénzügyi és jogi szakértőket kell bevonni, és ezek a kiadások nem feltétlenül arányosak a tervezett forrásbevonás nagyságával.
Ezért sok országban külön szabályokat alkottak a startupok ilyen módon történő finanszírozásának engedélyezésére, de Magyarország nem tartozott ezen országok közé. Így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorlata szerint a hitelalapú közösségi finanszírozás engedélyköteles hitelezésnek, a tőkebefektetési alapú közösségi finanszírozás betétgyűjtésnek, a projekteket közvetítő platformok tevékenysége pedig hitelközvetítésnek vagy befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülhetett.
Az EU új rendelete azonban egységes szabályozás alá vonja a közösségi finanszírozási szolgáltatást, és ezáltal kívánja elősegíteni a vállalkozások határon átnyúló finanszírozását, végső soron pedig előmozdítani a tőke szabad áramlását. A rendelet hatálya a vállalkozások által igénybe vehető, legfeljebb 5 millió euró értékű közösségi finanszírozási konstrukciókra terjed ki, tehát a fogyasztói hitelek közvetítése nem tartozik a hatálya alá. Ami a befektetések nagyságát illeti, Magyarország élt az átmeneti szabályozás lehetőségével és 2023. november 10-ig kizárólag az 1 millió euró alatti befektetésekre kívánja alkalmazni a rendeletet.
Mi a szabályozás lényege?
A rendelet legfontosabb célja, hogy közvetlenül alkalmazható, egységes követelményeket határozzon meg a platformok üzemeltetőjére vonatkozóan. A rendelet szerint ahhoz, hogy valaki közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújthasson, engedélyt kell szereznie a letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságától (Magyarországon az MNB-től). Az engedély megszerzéséhez a platformnak számos feltételnek kell megfelelnie – például belső szabályzatok, eljárásrendek kialakítása, szakmai követelményeknek megfelelés. A közösségi finanszírozási szolgáltatókat az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) tartja nyilván.
A már megszerzett engedély birtokában a közösségi finanszírozási szolgáltatónak nem kell újabb engedélyt szereznie ahhoz, hogy más tagállamban határon átnyúló szolgáltatást végezhessen. A letelepedése szerinti felügyeleti hatóságának tett bejelentéssel ugyanis „útlevelet” szerezhet arra, hogy más tagállamokban közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújtson.
A befektetővédelem biztosítása érdekében a rendelet kötelezővé teszi a finanszírozást igénylő vállalkozás számára, hogy elkészítsen egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó dokumentumot. E dokumentum célja, hogy a befektetők számára lehetővé tegye megalapozott befektetési döntés meghozatalát. Az új szabályozás legnagyobb előnye a startupok számára, hogy ez a dokumentum nem igényel felügyeleti jóváhagyást, szemben a tőkepiaci törvény szerinti értékpapír-kibocsátással. Ugyanakkor a dokumentumban közölt információk valódiságáért és teljességéért a vállalkozás és annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik; ha pedig a dokumentumot idegen nyelven is közzéteszik, akkor a fordítási hibákért a fordításért felelős személy is felel a vállalkozással együtt.
Mi várható november után?
A rendelet hatályba lépése után várható, hogy az Európai Unión belül fellendül a közösségi finanszírozások piaca – különösen a határon átnyúló szolgáltatások tekintetében. Ezenfelül Magyarország viszonylatában teljesen új jogi alapokra kerül a közösségi finanszírozásokra vonatkozó szabályozás, így alappal várható, hogy Magyarországon is fel fog lendülni ez a piac, mivel azok a szolgáltatók, akik eddig visszariadtak a magyar szabályozási környezettől, más tagállamban megszerzett engedélyük birtokában a jövőben könnyedén megjelenhetnek a magyar piacon.