Az innovatív vállalkozások az utóbbi időben fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. Az e felismerés alapján született, az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016-os EU irányelv magyar jogba való átültetése érdekében az Országgyűlés új törvényt fogadott el az üzleti titok védelméről.
A törvény meghatározza egyrészt az üzleti titok védelmével kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, másrészt az üzleti titok védelmével kapcsolatos egyes igények érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat egyaránt.
A törvény alapvető újdonsága, hogy az üzleti titok védelmét nem a Polgári Törvénykönyv által szabályozott személyiségi jogi védelemként valósítja meg, hanem az üzleti titkok a szellemi tulajdon védelmének logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd.
A törvény meghatározza az üzleti titok fogalmát, ami a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos, titkosságánál fogva vagyoni értékkel bíró adat, vagy abból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a jogosult elvárható magatartást tanúsít. (Ezért különösen fontos, hogy a cég üzleti titkait megismerő munkavállalók munkaszerződéseiben, üzleti partnerek szerződéseiben megfelelő titoktartási rendelkezések szerepeljenek.)
Az üzleti titok jogosultja az a személy, aki az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorol, illetve akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené. A rajta kívülálló személyek tehát nem jogosultak az üzleti titok felhasználására, közlésére és nyilvánosságra hozatalára.
A törvény hangsúlyozza az üzleti titok vagyoni értékű jog jellegét és annak forgalomképességét, és nevesíti az e jogokra vonatkozó szerződéseket: az üzleti titok jogátruházási szerződés alkalmazásával átruházható, illetve üzleti titok-hasznosítási szerződéssel annak felhasználására engedély adható. Ebből az is következik, hogy az üzleti titok akár gazdasági társaságba is apportálható, illetve megszerzésére vételi opció is kiköthető, ami számos lehetőséget rejt magában.
Az üzleti titok megsértését az valósítja meg, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Ebbe beletartozik az adatokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása, illetve a jogosulatlanul megszerzett üzleti titok felhasználása, közlése vagy nyilvánosságra hozatala egyaránt.
A törvény az üzleti titok jogosultja számára számos lehetőséget biztosít a titok megsértőjével szemben: a jogsértés megállapítása mellett követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértő áru, előállításának, forgalmazásának tilalmát, kereskedelmi forgalomból való kivonását, bizonyos feltételek mellett a megsemmisítését is. A jogosult követelheti a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatok felfedését, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését. A törvény elrettentő jelleggel lehetővé teszi a jogosult számára, hogy az ügyben hozott határozat közzétételét követelje.
A jogosult kártérítést a polgári jog általános szabályai szerint követelhet, és amennyiben a kár mértéke nem állapítható meg, legalább az elmaradt hasznosítási díj összegét elérő általános kártérítésnek is helye van.