Felszámolási eljárás során a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) minősülő hitelezők követelései előnyt élveznek a többi (nem biztosított) követeléssel szemben. A Kúria egyik legutóbbi döntésében azt vizsgálta, hogy a követelés kkv-ra történő engedményezése esetén, amennyiben a kötelezettet erről a felszámolás elrendelése után értesítik, van-e lehetőség a követelés besorolásának változtatására.
A Csődtörvény szerint a felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. A jogalkotó ezzel igyekszik elejét venni a rosszhiszemű engedményezéseknek és a joggal való visszaélésnek. Ugyanakkor, amennyiben az engedményezés a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a kötelezett értesítésének, illetve a Ptk. szerinti teljesítési utasítás időpontjától függetlenül, változhat a követelés besorolása.
A konkrét ügyben a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, amelyben még a kkv-nak nem minősülő engedményező lett hitelezőként nyilvántartásba véve, és a kkv-nak minősülő hitelezőre történő engedményezés időpontja a sikertelen csődeljárás és a felszámolás kezdőidőpontja közé esett. Mivel tehát az engedményezés a felszámolás kezdő időpontja előtt történt, így – a törvény szövegét szó szerint véve – arra a következtetésre juthatnánk, hogy a követelést az engedményes kkv státusza szerint kellene besorolni.
A Kúria álláspontja szerint azonban, amennyiben a felszámolást sikertelen csődeljárás előzte meg, és az engedményezés a csődeljárás alatt vagy után történt, az engedményezés nem eredményezhet kedvezőbb besorolást. Ennek indoka, hogy az engedményező hitelezőnek már volt tudomása az adós pénzügyi helyzetéről – hiszen a csődeljárásban hitelező volt – és felmérhette, hogy milyen kielégítésre számíthat. Így hasonló helyzetben van, mint a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni engedményezések esetében. Ez pedig visszaélésszerű helyzetet eredményezhetne a felszámolási eljárásban.