A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelettel kapcsolatos gondolatok
Miután kihirdetésre került a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”), folyamatosan hallani a híradásokat azokról a vállalkozásokról, amelyek élnek a kötelező védőoltás előírásának lehetőségével, vagy éppen azokról, amelyek meghagyják a döntést a munkavállalóik részére. Az alábbiakban szeretnénk megvizsgálni néhány aspektust a kötelező oltás „elrendelésével” összefüggésben.
Felelősség
A kötelező oltással kapcsolatos egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdés a munkavégzés feltételeként elrendelt oltással összefüggésben az, hogy ki viseli a felelősséget abban az esetben, ha a kötelező oltás miatt valamely munkavállalónál egészségkárosodás lép fel. Bár az oltakozás kérdése továbbra is a munkavállaló kizárólagos döntése marad, a munkáltatói kárfelelősség szabályaira tekintettel az oltást elrendelő munkáltatók kártérítési felelőssége egyelőre általánosságban nem zárható ki. Fontos tudni, hogy a kötelező oltás elrendelésének jogszerűségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is számos eljárás van folyamatban, és a munkavégzés feltételeként elrendelt oktásból eredő munkajogi igények tárgyában a rendes bíróságok is minden bizonnyal állást fognak foglalni.
Egészségbiztosítás és nyugdíj
Ha a munkáltató a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételévé teszi, de a munkavállaló nem oltatja be magát – és az oltás felvétele alól orvosi okból nem mentesül – a munkáltató jogosult őt fizetés nélküli szabadságra küldeni. Ez a munkavállaló számára – azon túl, hogy munkabérre nem jogosult, és munkavégzési kötelezettsége is szünetel – számos következménnyel jár. Egyfelől a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetelni fog. Másfelől, a munkavállaló egészségbiztosítási szolgáltatásokra ekkor is jogosult lesz, hiszen a munkáltatóknak a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókra tekintettel egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük – a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig.
Fontos továbbá, hogy a fizetés nélküli időszak alatt a munkavállaló nem lesz jogosult táppénzre, és fizetés nélküli szabadság tartama az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időben nem számít be.
Adatkezelés
A Kormányrendelet értelmében a munkáltató jogosult a védőoltás felvételére vonatkozó adatok kezelésére. E körben fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a munkavállalóknak az adatkezelési tevékenységről történő tájékoztatása nem mellőzhető.
A Kormányrendelet nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató az igazolványok lemásolására jogosult-e, ugyanakkor az Mt. adatkezelési szabálya szerint a munkáltató a munkaviszony teljesítése szempontjából lényeges személyes adat közlésének előírása esetén az okiratnak csupán a bemutatását követelheti.