Júliusban hatályba lépett a csődtörvény módosítása, amely lehetővé teszi a felszámolási eljárás megszűnését, még a felszámolás kezdő időpontjának közzététele előtt, de a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után, amennyiben az adós teljesíti a hitelező felé fennálló tartozását.
Július 1-jétől a kérelemre indult felszámolási eljárás esetében az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a bíróság a hitelező hozzájárulása nélkül is megszüntesse az eljárást a felszámolás időpontjának közzététele előtt, de már a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az adós felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a hitelezőnek megfizette a jogerős végzésben foglalt tartozás teljes összegét.
Érdekes kérdéseket vet fel a Csődtörvény fentiek szerinti módosítása. Egyrészt, a felszámolási eljárás fenyegető jogkövetkezményei elkerülése érdekében talán mihamarabbi teljesítésre sarkallhatja az adóst. Ebben az esetben az eljárásban mindkét fél „nyer”, hiszen a hitelező felé megtérül a követelés, az adós pedig megszabadul a felszámolástól. Másrészt, a korábbi szabályok szerint az adós teljesítése esetén is szükség volt a hitelező beleegyezésére az eljárás megszüntetéséhez, amit az új szabályozás immár nem kíván meg.
Egyes kritikák szerint az új szabályozás teljesen kiüresíti a felszámolási eljárás hazai intézményét és jelentősen rombolni fogja az üzleti bizalmat. Ugyanakkor az eddigi szabályok olyan „zsarolási potenciált” biztosítottak a hitelezőnek, amellyel a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseit vagy céljait is ki tudta kényszeríteni az adóstól.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a bíróság hogyan győződik majd meg arról, hogy az adós valóban kiegyenlítette a hitelező felé a követelést? A puding próbája az evés. Ennek megfelelően a gyakorlat fog majd ítéletet mondani az új rendelkezések praktikussága és alkalmazhatósága fölött.