A veszélyhelyzet miatti csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló első rendelet április 10-én jelent meg. Ennek részletszabályai azonban túl bonyolultak voltak, így a visszajelzéseket követően a Kormány több lényeges módosítást is eszközölt a programon. A módosításokból egy az eredetinél nagyobb összegű és könnyebben igénybe vehető bértámogatás rajzolódik ki. Alább összefoglaljuk a program április 29-étől hatályos új feltételeit.
A kérelem benyújtása
A fővárosi vagy a megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló részére, a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül nyújthatja be.
A kérelem benyújtására elektronikus úton, cégkapun keresztül van lehetőség, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatvány használatával. A kérelem bármely kormányhivatalnál előterjeszthető, amelynek illetékességi területén a munkavállalót foglalkoztatják.
A kérelemről a kormányhivatal 8 napon belül dönt, a döntése ellen nincs jogorvoslat. Elutasítás esetén azonban ugyanazon munkavállaló tekintetében egy alkalommal újra benyújtható a kérelem.
A kérelemben a munkáltatónak be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, valamint azt is hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. Ezen kritériumok tekintetében a jogszabály nem határoz meg további szempontokat, de a rendszeresített formanyomtatvány tartalmaz válaszlehetőségeket.
A módosított szabályozás értelmében a támogatás érdekében nem szükséges a munkaszerződést módosítani. A határozathozatal napján ugyanis a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő tekintetében. Ha a felek a munkaviszony egyéb feltételeit is módosítani kívánják, vagy a munkaidőt a támogatás időtartamán túl is csökkenteni szeretnék, azt csak szerződésmódosítás keretében tehetik meg – ez nem zárja ki a támogatásra való jogosultságot.
Fontos szabály, hogy a munkáltató ugyanazon telephelye tekintetében valamennyi csökkentett munkaidejű munkavállaló tekintetében egyszerre kell beadni a kérelmet, telephelyenként csak egy alkalommal nyújtható be kérelem (kivéve, ha valamely kérelmet elutasítják, továbbá, ha a támogatás lejár), valamint a támogatást az azonos telephelyen dolgozók esetén ugyanarra az időtartamra kell kérni.
A csökkentett munkaidő és a támogatás mértéke; az egyéni fejlesztési idő
A csökkentett munkaidő mértéke a korábbi 50-70 százalék helyett minimum 25 és maximum 85 százalék lehet, tehát a teljes munkaidő akár 2 órás részmunkaidős alkalmazásra is mérsékelhető, de a támogatás akár a 8 órásról 6 órásra csökkentett munkaidő esetén is igényelhető.
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap.
A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A támogatás havi összegének meghatározásakor legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének kétszeresét lehet figyelembe venni. Így tehát – a maximális, 75%-os munkaidő-csökkentés mellett – a legnagyobb adható támogatás összege 112 000 forint, több százezer forintos nettó fizetés esetén is. Mivel azonban a rendelet előírja, hogy a támogatással együtt a munkavállaló csökkentett alapbére el kell, hogy érje az eredeti alapbért, így a cégek a támogatást feltehetően csak az alacsonyabb fizetésű munkavállalók esetén fogják igényelni.
Az első tervek alapján a felek a támogatás igénybevételéhez kötelesek lettek volna a kieső munkaidő 30%-át kitevő ún. egyéni fejlesztési időben megállapodni, ami a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésre fordítható, és amelyre a munkáltató munkabért köteles fizetni. A módosított rendelet értelmében azonban a feleknek csak akkor kötelező egyéni fejlesztési időről megállapodni, ha a munkaidő csökkenése az 50 százalékot nem éri el. Ha azonban az eredeti munkaidő legalább a felére csökken, a fejlesztési idő kikötése csupán lehetőség. Ugyanakkor ebben az egyetlen esetben (tehát ha a munkavállalónak legalább a felére csökken a munkaideje és egyéni fejlesztési időben is megállapodnak) a munkáltató nem köteles biztosítani, hogy a munkavállaló alapbére a támogatással együtt elérje a csökkentés előtti alapbért.
A támogatásra jogosultak
Bár az eredeti szabályozás sem tartalmazott ezzel ellentétes rendelkezést, a módosítás kifejezetten rögzíti, hogy a támogatás a távmunkában vagy home office-ban dolgozó munkavállalók által is kérelmezhető. Újdonság viszont, hogy a módosítás a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra is kiterjeszti a támogatást.
A támogatás akkor igényelhető, ha a munkavállaló
- legalább a veszélyhelyzet kihirdetése, azaz 2020. március 11. óta a munkáltatóval munkaviszonyban áll,
- nem tölti felmondási idejét, és
- ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, valamint
a munkáltató
- legalább hat hónapja működik,
- a kérelem benyújtásakor a kérelemben foglalt munkavállaló tekintetében nem részesül uniós forrásból finanszírozott munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzési támogatásban,
- az állami foglalkoztatási szerv nem kötelezte végleges határozattal támogatás visszafizetésére
- nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás nem lehet folyamatban
A fentieken túlmenően a munkáltatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek. Ezeket a feltételeket az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) tartalmazza. Az Ávr. értelmében az felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, aki a munkavállalók (ideértve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat is) bejelentésére vonatkozó kötelezettségeit teljesítette, a munkavállalók legkisebb életkorára vonatkozó törvényes korlátozásokat megtartotta, nem sértette meg a kollektív szerződésben megállapított kifizetések határidejét, az egyenlő bánásmód követelményét, nem foglalkoztatott harmadik országbeli (EGT-n kívüli) munkavállalót engedély nélkül valamint, amennyiben munkaerő-kölcsönzést folytat, teljesítette regisztrációs kötelezettségét. A fenti kötelezettségek két éven belüli ismételt megsértése, és az ezek miatt kiszabott bírság vonja maga után a rendezett státusz megszűnését. Az igazolásokat a munkaügyi hatóság (bizonyos esetekben a bányahatóság), az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint az adóhatóság adja ki.
A munkáltató kötelezettségvállalása
A munkáltató a kérelem benyújtásával létszámtartási kötelezettséget vállal, azaz vállalja a kérelmet benyújtó munkavállalók munkaviszonyának fenntartását a támogatás időtartama alatt és az azt követő egy hónapig. A létszámtartási kötelezettséget több telephely esetén is összesítve kell figyelembe venni.
A munkáltató vállalja azt is, hogy a támogatás tartama alatt rendkívüli munkavégzést nem rendel el a támogatásban részesülő munkavállalókkal szemben.
A támogatás megszűnése
A támogatás megszűnik a felek kérelmére, valamint megszűnik a munkaviszony megszűnésekor, illetve akkor is, ha a csökkentett munkaidő módosításra kerül. A támogatás megszűnik, ha annak feltételei eleve nem álltak fenn, valamint akkor is, ha a munkáltató, vagy a munkavállaló támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget. E szabályok alapján tehát ugyanúgy a támogatás megszűnését eredményezi a rendkívüli munkavégzés elrendelése, de az is, ha a munkavállaló nem teljesíti munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettségét