Az ügyészség közérdekű keresete alapján a bíróság egy lakópark kivitelezőjének általános szerződési feltételeit vizsgálta a közelmúltban, amelyben több kikötést is jogellenesnek, így érvénytelennek minősített.
A tények
Az ügyészség per előtti vizsgálata során két szerződéses kikötés esetében merült fel a gyanú, hogy azok jogellenesek. Az ügyészség által támadott szerződéses rendelkezéseket alkalmazó vállalkozás mintegy kétszáz lakásból álló lakópark építésébe kezdett Budapesten. A vállalkozás az épülő lakásokat 2016-tól kezdve – főleg magánszemélyek számára – folyamatosan értékesítette. A lakások már elérték a 85-98 százalékos készültségi szintet, amikor a vevők számára váratlan fordulatként a cég – munkaerőhiányra hivatkozva – elkezdte egyoldalúan felbontani a szerződéseket, majd az ingatlanok egy részét újra eladta. A szerződések szerint a korábban befizetett vételárat viszont a volt vevők csak akkor kaphatták vissza, ha a cégnek sikerült újra értékesíteni az adott ingatlant.
Az ügyészség vizsgálata
Az ügyészség a peres eljárás megindítását megelőzően megvizsgálta a vállalkozás által alkalmazott szerződési feltéteket, amelyek alapján a vállalkozás bizonyos esetekben munkaerőhiányra vagy építőanyag-hiányra hivatkozhatott, avagy a felmondás után csak akkor fizette vissza a vételárat, ha újra el tudta adni a korábban már eladott ingatlant.
Az ügyészség úgy találta, hogy a fentiek jogellenesek, így érvénytelenek, tehát nem részei a felek közötti megállapodásnak. Ennek érvényesítése céljából közérdekű keresetet indított a kivitelezővel szemben az illetékes bíróság előtt.
A bírósági ítélet
Az ügyben másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította az ügyészség által megtámadott szerződési feltételek érvénytelenségét.
A jogerős ítélet szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely alapján a kivitelező munkaerőhiányra hivatkozással kizárhatta késedelmes teljesítése esetére a vevőket a törvény alapján megillető jogok alkalmazását. A bíróság döntése értelmében ez a vállalkozás számára egyoldalú könnyítés volt, a fogyasztót viszont kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetbe hozta.
Az ügyészség a keresetében kifogásolta azt is, hogy a szerződés alapján a vevők nem tudhatták, hogy a munkaerőhiány miatt a szerződésük teljesen meg fog-e szűnni vagy az ingatlanok átadását a kivitelező csak fel fogja függeszteni. A bíróság ezt a kikötést is tisztességtelennek találta, mert a vállalkozás a munkaerőhiányra hivatkozva alkalmazhatta a szerződés megszűnésének jogkövetkezményeit, a vevő ugyanakkor a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy ebben az esetben miként alakulnak a felek jogai és kötelezettségei.
Szintén tisztességtelennek találta a bíróság azt a szerződési feltételt, amely feljogosította a kivitelezőt, hogy elállása esetén a vételárat csak az érintett ingatlan újbóli értékesítését követően fizesse vissza. A másodfokú bíróság szerint ez a fogyasztónak járó visszatérítésre vonatkozó szerződési feltétel bizonytalan, a fogyasztó számára előre nem látható és befolyásolható, s így a fizetési határidőt nem határozza meg megfelelően.
Következtetések
Véleményünk szerint a kivitelező megfelelő ügyvédi segítséggel ki tudott volna dolgozni olyan általános szerződési feltételeket, amelyek a felmerülő kockázatokat kiszámítható módon és jogszerűen kezelik. De a per még akkor is elkerülhető lett volna, ha a kivitelező elfogadta volna az ügyészség érveit és a fogyasztókkal kötött szerződés módosítását, tehát a jogellenesség orvoslását felajánlja és felhagy a jogellenes szerződéses kikötések további alkalmazásával. Ezt nem tette meg, így helyesen járt el az ügyészség, amikor a fogyasztók érdekeinek védelmében fellépett a fenti szerződéses feltételek alkalmazásával szemben.