A Kúria jogegységi tanácsa egyik friss határozatában abban foglalt állást, hogy az ingatlanügyi hatóságnak be kell-e jegyezni a tulajdonjogot, ha az elővásárlásra jogosult az eladó ajánlatát nem teljes terjedelmében fogadja el, vagy ebben az esetben a bejegyzés iránti kérelem visszautasításának van helye.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elővásárlásra jogosult élni kívánt az elővásárlási jogával, de nem olyan módon, ahogyan azt a nyilatkozattételre felhívás tartalmazta. Az elsőfokú hatóság a bejegyzési kérelem alapján a vevő tulajdonjogát bejegyezte. Az elővásárlásra jogosult fellebbezése nyomán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú döntést megváltoztatta és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet visszautasította. A vevő keresete alapján eljárt közigazgatási bíróság a másodfokú hatóság döntését megváltoztatta és elrendelte a vevő tulajdonjogának bejegyzését. Az ingatlanügyi hatóság a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
A jogegységi tanács megállapította, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, ezért, ha az ingatlanügyi hatóság szerint az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba. Ugyanígy, ha a hatóság arra a következtetésre jut, hogy az elővásárlásra jogosult nyilatkozata a jogszabályi feltételeknek megfelel, úgy a vevő tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha az elővásárlásra jogosult az ingatlanügyi hatóság felhívásában megadott határidő alatt nem igazolja a hatálytalansági per megindítását. A polgári per igazolt megindításakor az ingatlan-nyilvántartási eljárást fel kell függeszteni, és a tulajdonjogot a per kimenetelétől függően kell bejegyezni.
A fentiek alapján tisztázódni látszik az elővásárlási jogosultak nyilatkozata és a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmek viszonya. A jogegységi döntés megerősíti eddigi álláspontunkat, amely szerint kizárólag alakilag és tartalmilag is teljes elfogadó nyilatkozat alkalmas arra, hogy az eladó és az elővásárlásra jogosult között adásvételi szerződést hozzon létre. Az elővásárlásra jogosult bármilyen ettől eltérő nyilatkozata csak ajánlatnak értelmezhető, amelyet az eladó nem köteles elfogadni.