A fogyasztóvédelmi törvény 2024 január első napján hatályba lépett változásai az alternatív vitarendezéssel kapcsolatos rendelkezéseket érintik. Jelen cikkünkben összefoglaljuk a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő legfontosabb tudnivalókat.
Változik a törvényben definiált ,,fogyasztó” fogalma a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában, ugyanis a korábban ilyen szempontból fogyasztónak minősülő mikro-, kis-, és középvállalkozások a továbbiakban nem fognak fogyasztóknak minősülni.
Jelentős változás, hogy a békéltető testület akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a jövőben, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot. Erre tekintettel a módosítást követően a törvényszéktől az ajánlás mellett a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése is kérhető, ha az nem felel meg a jogszabályoknak.
Változik a békéltető testületek illetékessége. 2024 január első napjától a békéltető testületek székhelyét és illetékességi területét a fogyasztóvédelmi törvény 2. számú melléklete határozza meg, amely melléklet összesen nyolc békéltető testületet sorol fel, esetenként több vármegyére kiterjedő, regionális illetékességgel. A fogyasztóknak az illetékességi terület szerinti megyei jogú városokban lehetőségük van immár személyes meghallgatást kérni, melyet a testületeknek hetente egyszer kötelességük biztosítani. Ezzel az ügyintézési helyek bővülését tervezik megvalósítani, mivel a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosítani kell a személyes meghallgatást a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján (Baja, Esztergom, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron). Az illetékességi szabályok változása folytán a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése jogszabálysértés esetén a törvényszéktől kérhető a továbbiakban.
A békéltető testület a meghallgatást elsődlegesen immár személyes jelenlét nélküli, elektronikai eszköz útján online formában tartja meg, az online meghallgatás válik főszabállyá. A fogyasztónak ugyanakkor lehetősége lesz személyes meghallgatást kérni. A személyes jelenléttel megtartott meghallgatás esetében azonban a vállalkozásoknak lehetőségük lesz arról dönteni, hogy kívánnak-e személyesen részt venni, vagy online vesznek részt a meghallgatáson.
Bővülnek azok az esetkörök is, amikor az elnök meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti az eljárást, ezek értelmében megszüntetésnek lesz helye, amennyiben a büntetőeljárásban a bíróság a polgári jogi igény érdemében korábban már jogerős határozatot hozott, valamint, ha a fogyasztó kifejezetten kártérítés iránti igényt kívánna érvényesíteni.
A módosítás meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a fogyasztónak – a szükséges további intézkedések megtétele érdekében – visszajelzést kell adnia a határozattal jóváhagyott egyezség vagy a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról. A békéltető testület eddig nem kapott a vállalkozástól visszacsatolást a tekintetben, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban foglaltaknak eleget tett-e: januártól ezekről tájékoztatást kell adnia a békéltető testület részére.
Már korábban is kötelező bírságkiszabási esetnek minősült a vállalkozás részéről a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettség megszegése. Ez az eset kiegészül azzal, amikor a vállalkozás megsérti a tájékoztatási kötelezettségét, tehát nem nyújt visszajelzést a testület határozatában, illetve ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban.