Jövőre a SZÉP Kártyán kívül minden más cafeteria elem, illetve sok egyéb adómentes juttatás is megszűnik. Összevonják az ehót és a szochót, ami miatt például az osztalékjövedelmek adója emelkedik, és januártól magasabb lesz a késedelmi pótlék mértéke is. Bővül viszont a KIVA jogosultak köre és bevezetnek néhány K+F tevékenységet érintő kedvezményt.
Folytatódik a cafeteria rendszer leépítése, így 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásként kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). Emellett a béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, a jelenlegi 34,22 százalékos adóteher 34,5 százalékra módosul. Ugyanakkor a munkáltatók terhe közvetve mégis csökken azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A fentiek szerint kivezetik tehát a tavaly bevezetett éves 100 ezer forint pénzbeli juttatást, mint béren kívüli juttatási formát is. Emellett megszűnik a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást. Eltörlik továbbá a sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegyre adható juttatást, a mobilitási célú lakhatási támogatást, a kockázati biztosítási díjra adható támogatást és a diákhitel törlesztés támogatását.
A társasági adót érintően több részletszabály módosul, ezek közül kettőt érdemes kiemelni. 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét. A startupokba (a törvény szóhasználatával élve: korai fázisú vállalkozásokba) történő befektetések esetén a jelenlegi szabályok az adóalap csökkentésének mértékét 20 millió forintban maximalizálják, ez a korlát 2019-től azonban nem összesítve, hanem vállalkozásokba történő befektetésenként alkalmazandó.
A várakozásoknak megfelelően nem csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke, azaz marad 19,5 százalék. A 2016-ban kötött bérmegállapodás értelmében a szocho csökkentésére legkorábban 2019 harmadik negyedévében kerülhet sor. 2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szocho és az egészségügyi hozzájárulás, így a korábban 14 százalékos kulccsal adózó jövedelmek terhelése 19,5 százalékra nő. Jelenleg ezekre a jövedelmekre, így például az osztalékjövedelemre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450 ezer forintot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell megfizetni ezen jövedelmek után a szochót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. A szochót érintő módosítások között szerepel, hogy eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, ugyanakkor adókedvezmény fog járni a kutatók foglalkoztatása, illetve a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség után.
2019-től bővülni fog a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, mivel az adócsomagba újra beemelték azt a korábbi szabályozást, hogy a mikro- és kisvállalkozások minősítését – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – konszolidált szinten kell elvégezni, így azok a vállalkozások is adóalannyá válnak, amelyek egyedi mutatóik alapján ugyan mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnének, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozások kategóriájába tartoznak.
Valamennyi adófizetési kötelezettséget érinti, hogy jövőre a NAV a késedelmi pótlékot a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke alapján fogja számítani (a jelenlegi alapkamat változatlanul hagyása esetén tehát 5,9 százalékos pótlék várható). Természetesen amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia, ráadásul ez a mérték vonatkozik olyan esetekre is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult.