2021. január 1-én lép hatályba két új rendelet, amely az egyes fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási, illetve szavatossági igényekről rendelkező szabályozásban hoz változásokat. A következőkben összefoglaljuk a tartós fogyasztási cikkek jótállásáról szóló kormányrendeletet, valamint a fogyasztási cikkekre vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályainak a jövő év első napján hatályba lépő változásokat.
A legfontosabb változás a jótállás időtartamát érinti. Az eddig minden termékre általánosan érvényes egyéves igényérvényesítési határidő, 2021. január 1-től a termék eladási árától függően, sávok szerint fog alakulni. A jótállás időtartama így:
- a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
- b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- c) 250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállásra vonatkozó határidő kezdő időpontja fő szabály szerint változatlanul a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napja. Új szabály, hogy a határidő kezdő napja a fogyasztási cikk átadásának napja, ha azt a fogyasztó az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe.
Január 1-től a jótállási jegyet a vállalkozó már elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére, azonban az elektronikusan kiállított jótállási jegy akkor fogadható el, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak. A vállalkozó a jótállási jegyet elektronikusan legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles átadni. Amennyiben vita merül fel a fogyasztó és vállalkozó között az elektronikus jótállási jegy átadásával kapcsolatban, akkor a kötelezettség teljesítését a vállalkozónak kell bizonyítania. Az elektronikus jótállási jegyet a vállalkozásnak elektronikus aláírással kell ellátnia.
A jótállási igények érvényesítésével kapcsolatos könnyítések egyike, hogy a jótállási igény feltételeként a fogyasztónak már nem írható elő, hogy a csomagolással együtt szolgáltassa vissza a terméket.
A kijavításra vonatkozó szavatossági igény érvényesítésével kapcsolatban pontosítja a jogszabály, hogy a fogyasztó ezen igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Új szabály, hogy bizonyos esetekben és bizonyos termékek esetében a vállalkozás köteles kijavítás helyett a fogyasztási cikket – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – kicserélni, ha pedig a kicserélés nem lehetséges, a vételárat a fogyasztónak visszatéríteni. Ezek az esetek:
- amennyiben a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható,
- ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, illetve
- ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor.
Ezen túlmenően, a kötelező jótállás körét olyan termékkörökre is kiterjeszti a módosítás, mint a zuhanykabinok, kádak, csaptelepek, nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, kaputelefon, napkollektorok vagy napelemrendszerek.
A jótállási és kellékszavatossági igények érvényesítésére egyaránt vonatkozó, január 1-től hatályos szabályok szerint a vállalkozásnak a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül kell elvégeznie. Amennyiben ez a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozásnak kötelessége lesz tájékoztatni a fogyasztót a várható időtartamról.
Amennyiben a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a jótállási jegyen szereplő javítószolgálattal kívánja elvégezni, akkor a javítószolgálat köteles:
- igazolható módon a vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről.
(b) igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül:
- ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható;
- ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;
ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.